Bolygó Szakcsoport -- Magyar Csillagászati Egyesület
Néhány szó a bolygóészlelésről
Hollósy Tibor
2003. január 01.
Frissítve: 2006. június 10.
A legtöbb észlelő, aki távcsövét az ég felé fordítja, égi kalandozásait majd minden esetben a Holddal kezdi, és Naprendszer nagy objektumaival, a bolygókkal folytatja. Sokakban felébred a látottak rögzítésének igénye. Hogyan is tegyük mindezt?
Több lehetőségünk is van. Ezek közül mind a mai napig a vizuális észlelés - rajzolás - az egyik legkedveltebb és legalapvetőbb megfigyelési módszer, míg a modern képfeldolgozási eljárások új lehetőségeket hordoznak magukban.
Távcsövek és emberek
Talán furcsa ez a cím, de a távcső és annak alkalmazója szoros összefüggésben van egymással. Míg hosszú évekkel ezelött azt hittük, hogy a bolygóészlelés ideális eszköze a nagy átmérőjű, minél hosszabb fókuszú "dióverő", addig ma már az optikai eszközök fejlődésének köszönhetően tudjuk, hogy fényerős, rövidebb fókuszú eszközök is alkalmasak a bolygóészlelésekhez. Ezzel kapcsolatban az igazi kulcsszó a központi kitakarás! Ennek csökkentése jelentős kontrasztnövekedéssel jár, ami jótékony hatással van a látott kép minőségére, így a megfigyeléseink hatékonyságára. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az objektívátmérő növelése önmagában nem hordozza a nagyítás növelésének lehetőségét. Sajnos a légkör gátat szab a lehetőségeinknek, és sokszor előfordul, hogy valaki kisebb átmérőjű műszerével sokkal több részletet lát a bolygók felszínén, mint az, aki nagyobb átmérővel irreális nagyítást alkalmaz. Egy szó mint száz, meg kell találnunk távcsövünk számára azt az ideális nagyítást, amivel a kép még élvezhető, és felvázolható.
A fentieknek megfelelően a teleszkópban látott kép minősége - a légkör nyugtalansága miatt - sok esetben hagy kivánnivalót maga után, melynek "eredménytelenségeképpen" sokszor születnek értékelhetetlen megfigyelések. Mivel amatőrjeink többsége mind a mai napig rajz útján rögzíti a látottakat, az észlelésnél ügyelnünk kell arra, hogy azt a lehető legobjektívebben végezzük. Szinte minden amatőr hajlamos arra, hogy néhány szubjektív elemet is belevigyen megfigyeléseibe. Amíg ez a rajz megjelenítésének technikai elemeiben mutatkozik meg, nincs semmi probléma. Ám mikor olyan részletek kerülnek a korongra melyek kétségesek, akkor ez már komolyan megnehezíti a feldolgozásásokat.
Szóval távcsövek és emberek. Nem kell feltétlenül bebizonyítanunk, mire nem képes műszerünk. Legyünk objektívek, és kizárólag mindig azt rajzoljuk amit látunk. Sem kevesebbet, sem többet a látottaknál. Ez talán a bolygóészlelés legnehezebb része.
Aki belekezd ebbe a "műfajba", mindenféleképpen célszerű, ha kapcsolódik a szakcsoportunk által ajánlott programokhoz, melyek felölelik mindazokat a területeket, melyeken az amatőrök mind a mai napig hasznos tevékenységet végezhetnek. Az észleléseket a feldolgozhatóság végett mindig a szabvány észlelőlapokon célszerű beküldeni, ezzel is megkönnyítve a feldolgozásokat. Törekedjünk az észlelőlap rovatainak lehető legpontosabb kitöltésére. Ha valami nem megy, kérjük a rovatvezető, vagy tapasztaltabb ismerőseink segítségét.
A "bolygózás" nem egy ördöngös tevékenység. Már néhány egyszerű fogás birtokában is komoly megfigyelések végezhetők.
A bolygómegfigyelések haszna
Többen vannak, akik kétségbe vonják ezeknek az észleléseknek a hasznosságát. Egy dolog tény. Ma, az űrszondák világában egyre kisebb a szerep jut az amatőr0knek a bolygókutatásban, ám nem szabad elfelejteni, hogy a bolygószondák mind élettartam, mind kutatási programok szempontjából véges hatékonyságúak. A mai napig a folytonosságot a Földről végzett észlelések nyújtják, melyek jelentős hányadát amatőrcsillagászok végzik.
Ma már a modern képfeldolgozás, a CCD-technika hazai amatőrjeink számára is elérhető. Ennek birtokában komoly előrelépések tehetők. Szakcsoportunk egyik kiemelt feladata, hogy e téren is felzárkózzunk a nagyvilág élvonalához. Természetesen a vizuális munkáról sem szabad elfeledkeznünk. Gondoljunk csak a több évszázados munka hagyományaira, a folytonosság biztosítására, mely ma már szinte kizárólagosan amatőr privilégium. Ha netán kétségeink támadnának, emlékezzünk Fényi Gyula szavaira: "Nem lehet tudni, hogy micsoda kérdések vetődnek még föl, s akkor hozzászólhatunk".